bújjék!
2007. december 31., hétfő
ha már nem találkoznánk (és nem fogunk), boldog új évet mindenkinek, ne vessetek számot, ne fogadkozzatok, teljesen felesleges, úgysem tudjátok betartani, bár a cigiről azért szokjatok le ti is, az jó, és fogyjatok még pár kilót (én legalább hármat), mert mindjárt tavasz. új év, új esély, malacot mindenkinek! rózsaszínűt, szépet.post scriptum
2007. december 30., vasárnap
az egész egy veszekedéssel kezdődik. a nő rohan fel a lépcsőn, a férfi utána, a nő némasággal büntet, a férfi azt sem tudja, miért. szóval bocsánatot kér és mentegetőzik, csak hogy béke legyen, persze még mindig nem tudja, mi a bibi. aztán a lakásban már oda lyukadnak ki, hogy húú, ha azt akarod elmegyek. jó. elmenjek? ha el akarsz. te akarod? ha te akarod.. és a férfi elmegy, a nő meg finoman odaveti, hogy nyasgem, és elvonul. aztán csend, teljes csend pár másodpercig, majd nyílik az ajtó, megjelenik benne egy fej, a férfié, aztán visszasomfordál a lakásba, a nő pedig kidugja az orrát, hogy lássa, mi folyik ott, és rohan, és ráveti magát, és öleli, a férfi pedig pörgeti, és nagyonszeretlekneharagudj. és akkor, ott, a kilencedik sorban ülve egymásra néztünk, és nyugtáztuk, hogy hilary swank és gerard butler a nyitójelenetben minket jelenített meg a filmvásznon.
a p. s. i love you egy olyan film, amit mindenkinek látnia kell, aki már szeretett, szeret, vagy szeretni fog, akit szerettek, szeretnek, vagy szeretni fognak. kötelező annak, aki veszített már el valakit, és kötelező annak, aki úgy érzi, nem élné túl a nagy ő nélkül. soha senki ne kerüljön olyan helyzetbe, mint a főszereplő, de mindenki szeressen életében legalább egyszer úgy és annyira mint ő. vagy mint én. vagy akárki, aki szeret. úgy igazán. nagyon. úúúgy. na.
a film egészen egyszerűen zseniális. szipogós, könnyvisszatartós-de-csak-nehezen-vagy-egyáltalán-nem-tudós, összebújós. igazi szerelmes. de tényleg. érdemes lenne elolvasni a könyvet is. persze én szentimentális vagyok, meg nagyon, nagyon szeretek, és alapvetően is romantikusként vagyok elkönyvelve, szóval lehet, hogy itt a kulcsa az egésznek. mindegy, fenntartom, az egyik legszebb szerelmes film és történet, amit valaha láttam. (excuse-moi rómeó. excuse-moi júlia.)
és közben az ember (én) persze nem csak a filmet nézi, hanem fél szemmel a balján cappyt szürcsölő és a kezét szorongató nagy őt is, és hálálkodik, amiért ő csak annyiban hasonlít gerryre, hogy zenész. és ő bizony még évszázadokig fog élni, és mindig ott lesz, és a világon mindennél jobban szeretem. tényleg. p. s. i love you.
többségi demokrácia
2007. december 19., szerda
na, vizsgaidőszak mégsem annyira sucks, ötösre szóbeliztem politikából, van már három csudaszép aláírásom, holnap meglesz a negyedik, és decemberre már nincs is más, csak véjting for kriszmösz, aztán majd januárban folytatjuk, de hol van az még. megyek, eszem mézeskalácsot.mert
2007. december 18., kedd
vizsgaidőszak sucks.jessica
2007. december 14., péntek
és az én családom már attól kiakadt, hogy csüngőhasú kismalacot kértem karácsonyra... (nemkapok.)'reggelt
2007. december 14., péntek
a legjobb az álomtól gyűrött bőr, a résnyire nyitott szem, a paplanillatú test, és a vízforraló égtelen visítása. ébredni kéne, de nincs kávé. hozok.
érted
2007. december 11., kedd
akárhányszor megnézem a szombati verseny felvételét, belemászik a boogie a lábamba és úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú! na így kell ébredni.jíhá
2007. december 10., hétfő
jajjhátholiskezdjem. akkora szmájli figyel az arcomon, hogy szinte illetlen. na persze nem, csak villog a fogszabályzóm, az meg milyen dolog az, de ha egyszer nem lehet letörölni. boldogság van, magyar bajnoki másodikok, első osztályú táncosok e vagyunk, szétzúztuk őket, ugye. annyira húúúúú. nem lehet elmondani. olyandeolyan érzés egy ilyen csapat, egy ilyen közösség tagjának lenni, ahogy egy emberként szurkol mindenki, és visítja, hogy fíííívör, és tapsol és vigyorog, és együtt örül és örömkönnyez, és vesz két üveg pezsgőt, és az eredményhirdetésen már úgy csillog a szeme, hogy öröm nézni. és magára fúj egy egész flakon csillámsprayt, mer azjóaz. és még a háromésfél órás buszozás is megérte, mondom, zúztunk, és ez annyira kellett már, és végre.
az meg, hogy analízisből ötöst írtam (én, érted, én), olyan hab a tortán, hogy mind a tíz ujjamat, egyenként. és megírtam a politika zéhát is, és ugye görbülni fog, mert kanadában relatív többségi választási rendszer van, és a transzformatív parlamentben erősek a bizottságok, szóval megérdemlem azt a kettest. lécciléccina.
éééés mindjárt karácsony, adventi koszorú legyártva, korcsolyázó mikulás félig kihímezve, épp ajándékot varázsolok, totál káosz, de úgy élvezem. részemről csillagszórós karácsonyi hangulat, ajándékok nagy része beszerezve, vagy félig elkészítve, jövő héten megyünk diótörőt nézni, és fehér karácsonyunk lesz, mert azt mondtam. mikulásra pedig annyi édességet sikerült felhalmozni, hogy még gombóc artúr is megirigyelné, mostmilesz. mert fogyókúráztam ám, két hét alatt négy kiló szevassz, bécsi diéta, ezt kapd ki, és nem kéne visszahízni, jó most így. (csak a mellbőség, brühühü.)
és egyébként meg főleg sőt naná fülig szerelmes vagyok. meg homlokig. és ilyesmi.
